Az aláírások gyűjtése alkalmával az aktivisták sok esetben tapasztalják, hogy nem merik aláírni az íveket!

Ezen, ma Magyarországon egyre kevesebben csodálkoznak. Amikor a Fidesz legújabb viselkedését tökéletesen jellemző, primitív, egész pályás letámadás a Ferihegy átnevezésével kapcsolatos tragikomédia nyílt megfélemlítése az embereknek. Mint ismeretes, a közelmúltban a földrajzi nevekről döntő bizottság tagjait kirúgták munkahelyeikről, mert úgy vélték, a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér név bonyolult, és nem menne át a köztudatba. Szakmai véleményükért egyeseknek nem is a bizottsági helyükkel kellett fizetniük, hanem a bizottsági tevékenységüktől független munkahelyükről rúgták ki őket, a bizottságot megszüntették, és a földrajzi nevekről ezentúl közvetlenül a kormány dönt. Tegnap egy-két bizottsági tag, ma egy polgármester sajtósa, holnap én, és azután Te!

Egy olyan országban ahol a kormányzó párt frakcióvezetője S8-asból kiabálva, nem felejti el, hogy mit tettek az ő szeretett Meggyese ellen a város hálátlan lakói, egy olyan országban, ahol a demokrácia csak egy irányba működik, egy olyan országban, ahol az elszámoltatás csak a másik oldalra kötelező, egy olyan országban, ahol a soros elnök kiabál az EU hatalma ellen, minden megtörténhet. Gondolkodj úgy, ahogy mi mondjuk, cselekedd azt, amit mi mondunk, és szajkózd a mi szövegünket, különben unga-bunga a fenekedbe. Mi tudjuk a tutit, a többiek hülye kommunisták!

Egy olyan országban, ahol kikockázzák a tüntetőkről készült fotókat, egy olyan országban, ahol nyilvántartják, hogy ki, milyen újságra fizet elő, egy olyan országban, ahol a választásokon név szerint tudják, hogy ki, kire fog szavazni, már nagy meglepetéseket nem várnak! Esztergomban mindegyik esetre volt példa. A volt polgármester be is ismerte; név szerint tudja, hogy kik tüntettek ellene! Esztergom és az ország egy ilyen bizalmi vákuumban él. Lehalkított hangon szól egymáshoz két ember a mai napig, ha őszintén szeretnének egymással két igaz szót váltani. Rébuszokban beszélnek, hogy ne lehessen belekötni mondanivalójukba, ne rúgják ki állásukból őket, hozzátartozóikat, vállalkozásuk ne legyen hátrányosan megkülönböztetve.

Egy olyan városban, országban élünk, ahol aki szétrombolta, szétzüllesztette környezetét, az nevezi gazembernek, rágalmazó karaktergyilkosnak, pofátlan hazudozónak, futóbolondnak a becsületért, igazságért kiáltót. Olyan országban élünk, ahol a dilettáns megalomán felelőtlen tombolást illik szakértelemnek nevezni! Olyan városban élünk, ahol sajtótájékoztatót tartanak, hogy menyire akarnának dolgozni, viszont mikor lehetőségük volna reá, lesöprik az előterjesztéseket. Elegánsan, zsebre tett kézzel sétálva nézik a téren takarítókat, miközben minden eszközével a város működőképessége ellen cselekednek.

Ahol önkéntesek ingyen takarítanak, ahol önkéntesek gondozzák a parkokat, vállalkozók ingyen újítják fel a játszótereket, önkéntesek ingyen dolgoznak a polgármester asszony mellett, azok vannak legazemberezve!

Manapság nem a padlásokat söprik le, manapság kirugdalják az embereket egyik percről a másikra, manapság „átszervezéssel” az állásokat szüntetik meg, így lehetetlenítve el a nem „káder” családokat. Ez aljasabb a lesöprésnél, mert lehetőségük nincs az embereknek manapság életük újra indításához. Manapság az alacsony jövedelműek fizetik a jobb módúak adóját is, és természetesen ezzel az alacsony jövedelemmel rendelkezők járnak jól!

Ezért félnek, ezért mernek -a fülkében előbb körülnézve- csak a szavazatukkal véleményt mondani. Az idősebbek már láttak karon varjút, láttak pitiáner bosszúálló embereket visszatérni. A napokban történt események is őket igazolják!

Az utóbbi időben egyre többször lehetett érzékelni, hogy a Fidesz esztergomi alakulatánál nincs meg a teljes összhang. Lehetett érzékelni ezt már a választáskor is, de ami az elmúlt egy hónap történéseit mutatja igen csak elgondolásra késztet.

Az, hogy 2010. október 3-án mi történt tudjuk. Elemezték ezt már sokan, magyarázták is már ezerféle szempont alapján, de az igazi okot is tudja mindenki: Meggyessel tele lett az esztergomiaknak a púpja. Ezt majdnem mindenki tudomásul vette, de azért akadt kivétel is. Ez látható volt a zuhanó repülőben elhangzott buzdító beszédében is, szerinte ő így szokott leszállni! Akik a felvételen szerepelnek - a széken álló kivételével – reálisan látták a helyzetet. Meggyes teljes zárásra és obstrukcióra szólította fel képviselőtársait. Ezzel a módszerrel akarja a szó szoros értelmében visszalopni magát a polgármesteri székbe. Ismét mások hátán, a tőle megszokott módszerrel igyekszik taposva előre jutni. Valamit ígérhetett, valamivel sakkban tudja tartani a frakciójának tagjait, valamivel rá tudja venni őket, hogy neki tetsző módon nyomkodják a gombokat. Látszólag összezárnak ezek a lények.

Aki egy kicsit figyel, láthatja, hogy nem minden gömbölyű. Az egyik gebasz jön a másik után. Az első látványos kitáncolás a „csapatból”, a jegyző lepattanása volt. Nem akart belemenni a nyilvános üléseken vitákba Meggyessel, hogy ezáltal szakmailag blamálja magát, és - mivel lekötelezettje – nem is akart ellentmondani neki. Maradt nekik a szakmailag egy kategóriával gyatrább, sokak által jellemhibásnak titulált aljegyző. (Viszont most beerősítettek a zseniális Laczó Bernadett személyében!) Lekopott még Sipos úr is az építéshatóságtól, ifj. Németh József, a volt alpolgármester fia, Gerendás János  az oktatási iroda vezetője.

Van egy másik, kevésbé szembetűnő rés is, amit már sokan láttak. Ez Meggyes őszödi beszéde, és ennek az eredetileg nem a nyilvánosságnak készült beszéd – mint ezt hallani is – kikerülésének módja. Meggyes szerint lopás történt, – mindenki magából indul ki - és nem is sejti, hogy a felvétel az egyik  bizalmasa révén slisszolt ki a „birodalomból”! Itt is van, aki felismervén az idióta pilótát, ejtőernyőt ragadva menekül. A helyzet másik pikantériája, hogy Meggyes szerint ez egy megvágott beszéd. Vetkőzzünk ki magunkból, és higgyünk neki! De akkor mit is vágtak ki belőle?

Van egy olyan rés még, mely nem is olyan kicsi, mert Zoltai Dánielnek át kell ezen férni! Még a Duna TV adása előtt nem sokkal kereste meg Tétényit, hogy ő nem mindenben ért egyet azzal, amit a testületi üléseken kell történik, de a frakciófegyelem köti, nem akarja egyből felrúgni a bilit.

Előremenekülés ami a részéről történik. Ő már tudhatta a következő résnek a megjelenését, ami a Duna TV-s interjúban kezdődött. Steindl szereplésével, melyben olyan gyatrán szerepelt, ami még saját magát is meglepte. Meglepte? Pontosan ez egy tudatosan gyatrára sikeredett szereplés volt, mert állítólag ő az egyik kiszemelt a „nagy Fidesz” részéről Meggyes helyére. És tudja, csak akkor van neki esélye, ha Meggyest lekoptatják, ezért be kellett áldoznia néhány választ a riporternek. Másik érdekesség, hogy a pletyka szerint, a két család a háttérben most már egyeztet egymással, hogy miként orvosolható Bazsi mindenkinek kellemetlen félrelépése!
 

Ki ne emlékezne a 90 –es évek előtti időszakra, mikor az addigi kommunista rendszer egyik alapeleme az ellenségkép ébren tartása volt. Éberségre nevelt minket a rezsim, mert az ellenség ott lapult mindenhol.

Az iskolában, a munkahelyeken, baráti társaságban, vendéglőkben és minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen. A rendszer már csak ilyen volt, és így működött, így tudott csak fennmaradni. Volt, aki benyalta ezt a maszlagot és volt, aki nem. Aki nem, azok vagy bosszankodtak ezen az idióta világképen, vagy nevettek magukban. A rendszer kiépítette ennek az ellenőrző rendszerét is, mai szóval élve a besúgóhálózatát. Listák készültek a megbízható elvtársakról és a rendszer ellenségeiről. Köztudott volt néhány retorzió is. Útlevél megvonás, egyetemi – főiskolai tanulmányoktól eltiltás, zaklatás, előállítás. Nem válogattak a módszerekben.

Hittük, hogy a rendszerváltással véget értek ezek az anomáliák. Lelkesedéssel és bizakodással tekintettünk a jövőbe, terveztük és tanultuk az új és szabad rendszert, a demokráciát. Azóta sok-sok hajnalon arra ébredtünk, hogy kezünk bele lógott a bilibe.

Esztergomban az idő kereke visszafele forgott egy időben. Szép lassan visszalopózott az „átkos” némely bevált eszköze. Aki visszalopta, profi emberektől tanulta „művészetét”. Olyan emberektől, akik az „átkosban”már a kipróbált módszereket alkalmazták és élvezték annak minden előnyét. Meggyes mama úttörővezetőként, és megyei küldöttként már „kipróbált harcosa a szocialista béketábornak”. Apuka a Honvédség berkein belül küzdött az ellennel. Ismerték a rendszer működésének alapfeltételeit, és élvezték is annak minden előnyét. Egy ilyen családban szocializálódott gyerek világképe és értékrendje azonosul a szülők világképével. Az egy dolog, hogy változott az aktuális fenék, de melegedni azért jó odabújni a régihez. 

„Kell egy csapat!” mondták a filmben, és kell egy ellenség, akivel szemben harcolhatunk. Ez az alap, ezt kell szajkózni! Ellenség nélkül nem élet az élet. Meggyes tehetséges gyerek lévén, regnálása alatt elkezdte alkalmazni a mamától tanult, bevált módszereket. Tette ezt hatalmának bebiztosításának érdekében. „Pajszeros” beceneve sem véletlenül ragadt rá, ő sem válogatott vezetési módszereiben. Létrejött egy magánrendőrség Védvár néven. Van itt lehallgatási botrány, melyben a volt kampányfőnökének és az alpolgármesterének telefonjait is figyelték. Vannak itt listák. Ellenzéki képviselőkről (mikor, milyen ügyben miként szavaztak), kapcsolati hálóról (ki kihez köthető), a „megbízhatatlanok” listája, melyen nem akármilyen személyek szerepelnek. 

Meggyestől nem elegáns folyamatosan kommunistázni, nem elegáns Tétényit szocialistaként emlegetni. Pont Meggyes az, aki azokat a feljebb említett módszereket, az akkori idők kommunikációját bevetve ismét „békeharcosként” küzd.  Megtanulva anyukától a „régi szép idők” szép szokásait, beveti hatalmi törekvései eléréséhez. Autokrata vezetési módszere látható a régebbi testületi üléseken is. Napjainkban szintén visszatérve az ősökhöz, az ellenségkép életben tartását próbálja szajkózni. Tétényi szoci, szoci segítséggel és háttérrel rendelkezik. Mondja Meggyes! Ócsárolja, nyomdafestéket nem tűrő minősíthetetlen hangnemben, mutogat vissza kreált ellenségére. Ebben segítségére van a képességeik hiányában igazából csak itt érvényesülő csaholó frakció tagjai. Pont az a Meggyes mondja, aki a mai napig úttörővezető anyukájától kér és kap segítséget stratégiájához. Ha kell, mama kimegy a térre nosztalgia sípjával, ha kell, telefonál, fenyeget. Tulajdonképpen nem is érteni, Tamás miért nem piros úttörőnyakkendőben jelenik meg a testületi üléseken, parlamentben, Előre” feliratú naciszíjjal? Nem hiteles a Díszmagyar rajta, inkább egy ifjúgárdista egyenruhában lehetne elképzelni, netán munkásőr szerkóban. 

Előre Tamás! Vissza a gyökerekhez!

Aki egy kicsit is figyelemmel kíséri a Esztergoban a testületi üléseket és nem elvakult megyesista, tisztán látja, hogy valami nem stimmel a Nagy Vezér körül.

A biztosíték kiverése és az első csík a naciban október 3.-án történt. A fülkeforradalom után, mikor a „nagy megbékélés” hirtelen rátört az országra, és a „mi Tomink” újra parlamenti képviselő lett, az önkormányzati választáson az esztergomiaktól olyat kapott, melyre még a Strategopolis sem számított közpénzen fizetett felmérésén. Sportcsarnokbeli beszédében, -amelyet párás tekintetek kereszttüzében mondott,- nem az jött le, hogy egyenes derékkal áll a hallgatósága előtt és bátran fogadja vereségét. Egy kisstílű piti ember erőlködése látható, a hatalom megtartásáért! Ha valaki jobban odafigyel a beszédben elhangzottakra, és szemléli az azóta eltelt időszakot, annak lejön, Meggyes nem azért akadályoz meg minden normális ügymenetet a városházán és a testületi ülésen, mert az általa oly nagyra becsült „értékek” kerültek veszélybe.  Felborult a bili, és kiderült kétes tartalma. Több városházi tanú állítása szerint még azon az éjszakán beindult az iratmegsemmisítő hadművelet. Aki éjszaka arra járt láthatta, hogy a polgármester szobájában szorgos munka folyhat. Egy ilyen hadművelet nem normális munkamenet és nem az addigi legális iratok bezúzását jelenti. Még csak a fűtésszezon elején jártunk, de a Védvár irodáiban teljes gőzzel fűtöttek a papírokkal. Miért? Mert a csoki egyre jobban gyötörte őket! 

Az újabb csoki az iroda átadásától és a hivatalból való kiköltözéstől csúszott ki. A hatalmától megfosztott és elzavart ember nem tudja reprezentálni hívei előtt erejét.  A képviselői eskütétel is komoly próbatétel volt Meggyesnek. Igazából ott szembesült először a lakossággal veresége óta. Sunyi módon le is koptak idő előtt. Az első testületi ülésen, melyet kivetítőn lehetett végigkövetni szép bizonyítéka Meggyes félelmének. Nem szokott hozzá az ellentmondáshoz, pláne nem egy általa gyengének aposztrofált nőtől, mellyel szemben azóta is rendszeresen alulmarad! Az ülések végén sorozatosan kérnek rendőri segítséget az őket megválasztóktól, „akikért” bátran kiállnak! 

Nézzük meg az adósságrendezési eljárásnak Meggyesre milyen hatásai lehetnek. Már 2007 végén törvényt sértett Meggyes azzal, hogy nem indította el az eljárást. Ennek elkerülése céljából kötvényt bocsátott ki, amit szintén nem arra használt fel amire kellett volna. A hiteleket is hitelből történő fizetésnek a felelőtlen és hanyag kezelésnek az árra a fejenkénti több mint 600 ezer Ft egy főre eső adósság.  A Szent Miklós alap, - mellyel telekürtölte a világot- kiderült, hogy kampánylufi volt csupán. A Mikulás zsákjából is kivette, amit csak lehetett. 

Ezek mellett nem lehet behunyt szemmel elmenni, még akkor sem ha Meggyes Tamásnak is hívják az illetőt. Kifizetések sora bizonyítja, hogy enyhén szólva is hanyag kezelés folyt a városházán, melyet az Állami Számvevőszék vizsgálata is megállapított. Persze hátradőlhet Tamásunk nyugodtan, és közben készülhet újabb nagy ívű parlamenti felszólalására. Arra a három másodpercre, míg újra egy határozott nemet mond a mentelmi bizottság kiadatási kérdésére! Meggyes a mentelmi jogot az egyik legjobban kihasználó és ezzel visszaélő képviselő! Reméli, pártja a Fidesz, megvédi hű katonáját, egyik legjobb szállítóját. Viszont ha a Fidesz számára is kezd a pasas ciki lenni –és egyre inkább mutatkoznak ennek a jelei,- szépen kihátrálnakj mögüle, és dobják be a lecsóba. Egy ilyen jövőkép előrevetítésekor a normális emberek is berezelnek, nem csoda hát Meggyes jelenlegi viselkedése. 

A mostani testületi üléseken is szemmel követhető: rá nem vonatkoznak a mindenkire érvényes szabályok, és a polgármester-asszony sorozatos figyelmeztetéseinek ellenére sem tartja be a felszólalási időkorlátokat. Felszólalásainak minősíthetetlen stílusa az olyan kocsmák világában is bicskanyitogató, ahonnan Meggyes 11 éve a testületbe került. Steindl Balázson keresztül irányítja a Fidesz frakciót, próbálja visszalopni magát a város élére, megfélemlíteni a hivatal és az intézmények dolgozóit. 

És a mumus, Tétényi Éva higgadt, nyugodt viselkedése, racionális gondolkodása neki felfoghatatlan. Meggyes mindenkit leuraló és lealázó taktikája itt csődöt mondott. Neki az is elképzelhetetlen, hogy Tétényi fényévekkel jár előtte a gondolatmenetben. És Ő nem félelemtől vezérelve végzi dolgát, hanem tudással, lelkesedéssel abban bízva: talán sikerül ezt a várost újra rendbe hozni, régi elveszett fényét visszaszerezni.